Locsoló vers.

Tavasz van, csicseregnek a madarak,
Készülődnek a fiúk, férfiak...
A kék égen számolatlan bárányfelhő,
Elérkezett, itt van a Húsvéthétfő...
Kiléptem a balkonra, szemem mit lát,
Sok szép virág közt, szépséges Hajnalkát...
Egészséged, szépséged örökös legyen,
Megöntözzelek, engedd meg nekem.
Adhatsz érte hímes tojást,
Vagy egy csókot semmi mást...
Tavasz van, énekelnek a madarak,
Locsolkodnak, a fiúk és a férfiak...

Bodor László
2017.04.17

Józsikámnak...

Hiányzol kedves Barátom,
Ki elmélázol, hibáimon.
Elmondod mi a jó nekem,
Had szikrázzon a szemem.
Itt... Most jó nekem,
Ugrálok mint zerge a hegyen.
Itt van velem, az én kis Drágám,
Nem is érzem magam árván.
Megmondja nekem; mint Te,
Milyen jó, ha mászok a hegyre.
A balkonon a sok szép virág,
Én mégis, sokat gondolok rád!
Árvácskák, krizantémok, hajnalkák,
Muskátlik, piros tojások, halovány rózsák.
Ülök a balkonon, ábrándozom,
Jó itt ücsörögni, nem a hegycsúcson.
A kis aranyhalam, a konyhában mosogat,
Én meg bőszen rovom a sorokat,
Közben mondogatja; jó lenne, ha összeszednéd magad.
Fogatná velem a hegyen a madarat.

Remélem, elered az eső,
Akkor, elmarad a hegytető.
Mégis azt mondja: ha esik is,
Nem rossz az idő,
Csak a ruházatod, nem megfelelő.
Hiányzol kedves Barátom,
Inkább Te mondjad, nem bánom.
Elmondod mi a jó nekem,
Nem baj, ha közben szikrázik a szemem.

Bodor László
2017.04.17

Mert szép az élet...

Egész életünkben rohanunk
Mennyi szép pillanatot kihagyunk.
Egy csendes tavaszi sétát,
Nyíló virágokkal, díszített kilátást.
Rohanunk... Csak rohanunk,
Mind azt hisszük, jól megvagyunk.
Egyszer, csak elfogy szabott időnk,
Elszáll, sivársággal telített lelkünk.
Későn, de rájövünk az igazságra,
Életünk, letűnt nagy pillanatára.
Miénk lehetett volna Isten,
Vele együtt, talán minden!
Ember állj meg, figyelj a környezetre,
Mindig, légy nyitott a szeretetre.
Szeress, ölelj, láss!
Meglásd, nem marad el a hatás.
Egy csodás asszony pillantása,
Legyen életed Szép virága.
Ne rohanj, élvezd az életed,
Csodáld amíg csak teheted.
Ha indulnod kell, vigasztaljon a tudat,
Csak a Tiéd volt, sok szép pillanat!
Bodor László
Graz. 2017.03.12

A Telehold varázsa

Sejtelmes ezüst fény,

sejlik át felhőknek tengerén.

Látni, nem látom szemeimmel

érzem jeleit a lelkemmel.

Elmélyülten ábrándozok.

Szabadnak születtem, az vagyok.

Beülök az autóba, nyomom a gázt.

Itt hagylak, értetlen világ.

Valahol messze vár a szerelmem

tudom, egyszer megérkezem.

Maradnak a vágyakozó ábrándok

érzem, tudom egyszer elindulok.

Az ablaknál állok, semmibe nézve

életem foglyaként reménykedve élve.

A Hold nyitott bennem egy ablakot,

a Telihold varázsa megfogott.

Gondolataim, életem foglya vagyok?

Várom a lázadó holnapot, amikor indulok.

Bodor László

Budapest. 2021. 01. 29. Éjjel.