|
Előre hát nokedlisták, a végső diadalra,-
Mindenféle vaskalappal, - ki a szemétdombra !
„ NOKEDLI”
El magasine culturalista de los Parti Nokedlistas del ungaros.
A MNP határozatai:
Miután GBere Las Vegasban megütötte a 17.000.000.00 dolláros Megaboxot így a Magyar Nokedlisták Pártja arra az elhatározásra jutott, hogy veszünk egy szigetet és kikiáltjuk a független Hunniat. ( Kis Magyarországot azaz Kleine Ungarn, Petit Hongrie, - címen)
Hozzászólások:
Kati 37: Igen, indulónk már van, - zászlót meg majd lopunk. ( Kutyaugatás a háttérben)
Dikics Maxi: Mindez szép és boldogító, de kik jöhetnek oda, - ki az aki magyar? Vagy mindenki annak számít aki magyarul beszél?
Ra2000: Akit GBere beenged… És Batthyány miniszterelnök úr meghatározásával elve
„Nem mind magyar aki székely.”
Nyilas Misi: Az az érzésem, hogy nem leszünk nagyon sokan.
Hun#1: Lesz saját hadseregünk, vagy zsoldosokat fogadunk fel, csúzlival és légpuskával? És Hunnia Tagja lesz a NATO-nak vagy nem?
GBere: Azt még vita tárgyává tesszük. Nemzeti eledelünk viszont csirkepörkölt tejfeles nokedlival.
HUN#2: Miért a nokedli, csokoládéval már nem jó?
ISTVÁN: Az csak minden szökőévben, a karácsonyi ünnepek utáni vasárnapon lesz esedékes.
BOSZORKA: És költők jöhetnek a Kis- Magyarországba? Mert egy kis kultúra azért nem árt ha van- jó az ha van, ( de minek)?
MARGO: Igen, - ha nem szavalják el a szerzeményeiket. És ha elszavalják is, akkor is csak nagyon halkan az erre kijelölt helyen.
HUN#3: És mi lesz az ország nemzeti sportja?
Dikics Maxi: Futball és seggrepacsi. AZ utóbbiból indulunk az olimpiai játékokon is. ( nagy taps és éljenzés)
LBODOR: És milyen államformánk lesz?
GBere: Pünkösdi királyság?
HUN#4: Az milyen?
RA2000: Az olyan, hogy mindenki király lesz, de csak egy évig. Demokratikusan választva… Utána a fehér ló helyett a nemzeti nagy táltos feláldozza a Hadúrnak.
( Pillanatnyi mély csend)
RA2000: Természetesen csak jelképesen.
Kati37: Az már más. És kuvaszon, vizslán, pulikon és komondoron kívül milyen kutyák lehetnek Hunniában?
ERIKA: Csak az a fajta amelyik ugatni is tud.
Dikics Maxi: És nem eszik sokat, nem rondít a függöny mögé.
TSILLAG: És mi lesz a hivatalos nyelv? Magyar, angol?
GBere: A magyarnak egy kifordított formája „ tudsz ivigy beveszelni?
HADUR: Tuvo dovok.
MARGO: Igen, és az arisztokrácia nyelve ugynez csak R betűvel, Vagyis „ Turguc irgigy bergeszergelnirki? „
RA2000: Turgo Dorgok. Ok GBere, mikor vesszük meg a szigetet?
GBere: Amint megütöttem a 17.000.000.00 dollárt.
LBodor: Még nem ütötted meg???
GBere: Még nem… de már nagyon közel állok hozzá.
( Függöny.)
PS: Karmester úr, a nagybőgőt és az üstdobot itt ott lehet alkalmazni, de csak módjával.
GBere93191
Date: Sat, Jun 20, 1998 15:56 EDT
Nokedli Kesergő.
Ülök a hokedlimon, árván
Mint egy nokedlista, kit hátba szúrt az ármány.
Nézem a nudlikat búsan,
Ábrándozom, nokedliról hússal.
Már több mint két hete,
Nudlit eszem ebédre.
Miért? Miért? Kérdezed.
Mert nokedlit, nem ehetek.
Margó írt egy levelet,
De, ez nekem nem tetszett.
Tiltakoztam kajánul,
Számüztetek, válaszul.
Nem segíthet, már ezen,
A footbalista Kelemen.
Ő rúgott ki gonoszul,
Mert a szám járt, Bodorul.
Mi lehet ennél vadabb ma?
Talán, egy tál sztrapacska?
Nem, ezt nem hiszem.
Mielőtt valaki eltöri a kezem,
Jobb ha én ezt befejezem.
Vissza vágyok hozzátok,
Nokedlista Barátok.
Bodor László
Stockton. 1998. Aug. 21.
Ezer Sárga…
Ezer sárga nokedli bugyog,
Kondérunknak fenekén.
Elmélázva kavargatjuk-
Kéz a kézben, Te meg én
A lopott csirke színtén puhul,
S illata terjed szerte szét,
Bent a modern kis konyhánkban,
Californiai kisvárosnak közepén.
Az asszony salátát csinál,
Egy kedves régi nóta,
Amit, az orra alatt kántál
Amit már, nem hallottam, kb tegnap óta
Közben a ház előtt egy rendőrautó megáll,
Ki érti ezt? Mi a manó –
A rend őre valami lopott csirkéről zagyvál,
Itt lopják a csirkéket? Hát ez igazán nem való.
A rendőr végűl is odébb áll
Versemet ezzel befejezem már –
Az asszony kezében gözölög a tál
Az asztalon engemet, a PAPRIKÁSCSIRKE vár.
Bodor László
Stockton. 1998 09.03.
Még egy vers a nokedlistáknak.
Maros kedves levele,
Tollat adott a kezembe.
Nem dobott rám, senki követ,
Meghozta ez a kedvemet.
Verset írok, ha kell, ha nem,
Mit szólsz ehez jó Kelemen?
Nokedlisták erkölcs csősze,
Megbocsájtott. Szép volt tőlle.
Kati is bevett a kórusba,
Nincs több nóta szolóba.
Hunok dicső nemzetsége,
Verset akar a vendégkönyvbe.
Itt van nektek, még egy strófa
Írjátok a naplótokba,
Nem vagyok én nudlista:
Nokedlit a tányéromra!
Ne sokat, sem keveset,
Csak amennyit megeszek.
Bodor László
Stockton. 1998. Aug. 23.
Wotannak
Igazad van, Grove András: miért ne?
Csak, hogy RA? Titan, Dr No, és, Gbere
Aláírásként, nem az Ő nevét írta le.
Igy aztán nem jutott az eszembe;
Biztosan megértene, mivel Magyar
Talán Ő nem lett volna ilyen fukar.
Lenne mellszobrom már, igen nekem,
S, nem törném a fejem,
Mindenféle rímeken!
Bodor László
Stockton. 1998. 08. 27.
Mondd el életed legszebb emlékét, élményét!
Konkrét történetet nem tudok elétek tárni, de megpróbálom visszaadni azoknak a másodperceknek a hangulatát, amelyeket érdemes elkapni az életben.Nem arra gondolok, hogy megismertem a férjemet, megszületett az első gyermekem, az első unokám, stb...ezek eléggé sablonos dolgok. Azután egy szürke napon, egy eseménytelen órában, egy perc hangulatában rámtör a döbbenetes felismerés, az életnek milyen szerencsés egyede vagyok, egy szerető férjemmel, két drága gyermekkel, és az unokák is, ez már .....ezt már ki sem bírom .... és elkap az eufólia, és öt másodpercre megszünik létezni minden körülöttem,azután minden visszazökken a megszokott kerékvágásba, de én boldognak érzem magam, mert tudom, hogy holnap ismét jön ez az érzés, az eufólia, öt másodpercre, de nemcsak holnap, hanem mindig, ahányszor csak erre gondolok.
Na most ti irjátok le az életetek legszebb emlékét élményét.
Melinda
"Ha visszatekintek életemre, az csupa sötét emlékek tárháza, amelyben mint fényes kis csillagok jelennek meg a Természetanya rejtett üzenetei.
Van egy virág, mely oly csenben és feltűnés nélkül settenkedik be kertembe, mint a reggeli harmat, és ha kivirágzik nagy változások üzenetét adja át.
Van egy madár, mely ha egyedül vagyok mindig megjelenik és csodálatos füttyével próbálja eloszlatni a bennem leledző nyomasztó csendet.
Van egy fa, mely ha szomorú vagyok cikcakkos levelét és furcsa termését mindig olymódon himbálja, hogy mosolyt csalogat arcomra, miközben pajkos szellők bujkálnak a trikóm alatt és simogatják testemet.
És vannak bizonyos fák, melyek ha megérzik bennem a keserűséget és az elnyomást, mintha folyton azt suttognák a kővé dermedt levegőbe: Ránts kardot"
Üdv: László
Lacikánknak
Lacikánknak, Katicája,
Tavaszt hozot a vén bétyára.
Felhevité a lét benne
Aludttejböl vért teremtve.
Legénykedik is az öreg
Megnemál a vers rengeteg.
Szépen ir az öreg Laci,
Ezt az egyett meg kell hagyni.
Ámulnak is rajta nagyot
Ceruzája még nem kopott?
Nem ir ö már vele régen,
Pötyögtett este a gépen.
Az unokák bizonyára,
Büszkék ám a nagypapára.
Nagymami is nagyhirtelen
Lenyelné egy kanál vizben.
De a Laci másodszora
Legénykorát éli ujra.
Legalábbis ugy képzeli,
Szegény bolond ,hát legyen neki.
Józsi 11.10.2008
Kedves Barátomnak
Kicsi szellő, Zoli barát,
Dörgölgette, a két markát
Azt hitte, az okos tojás,
Laci bácsi könnyű fogás.
Az volt az Ő kérelme,
Verset írnék a részére,
Szeretné ha, vidám lenne,
S, jó lenne, ha rímelne
Közben jókat, hahotázott,
Eldobta a kalapácsot, sőt a Samunak is odavágott,
Vidám dolog mondhatom,
Még jó hogy nem csapott agyon.
Csomót kössek, de mire?
A sarkára vagy a fülire.
De aztán csak azt gondoltam,
Megfricskázom egypár sorban.
Kavargasd lekvárodat,
Hogy feltölthesd a stelázsidat.
Süssél, főzzél finomakat,
Kápráztasd el a lányokat.
Tölts, fel a táblára képeket,
De lehetőleg szépeket.
Ne foglalkozzál, soha mással,
Nevess jókat a sok baráttal.
És ha én is kérhetek,
Írjál újra verseket
Kis ateista, apró szentem
Mielőtt még elfelejtem,
Mint ahogyan Te tetted,
Telefonom elfelejted!
Remélem nem veszett el humorod
S megmaradunk haverok.
A sok rímet összehordtam,
Szerinted is vidám voltam?
Bodor László
Budapest. 2008-10-21
Szombat Reggel.
Szombat reggel, amikor már kivirul
Robban egyett a gépembe piszokul.
Ijettemben a szivroham kerülget
Peddig csak a Laci betyár felébredtt.
Olvasgatva iszogati kávéját,
Köhécselve szopogati szivarját.
Egész héten, Slomóéknál vigyázott
Nevigyék el a kutyák a bankot.
Ráadásul, most is oda készül,
A feje az idegtől, lassan, de kékül.
Mert jó ember a hóember,
De sajnos, a többi mind gazember.
Ráadásul Slomoék az internetet elvették,
Mert Laci betyárt, amiért oda felvették,
Vigyázzon, megmaradjon, mit lenyultak a nem goyok,
Hogy ne menjenek tönkre a bankok.
Laci betyár ezért sok mérget lenyel,
Éjt nappallá téve, figyel.
Neki is jusson borocskára, kávéra,
Mert csak úgy kap fizetést, ha a bankdának, meg van a lovéja.
Tehát kérlek, ne haragudj rám a nagy robajért,
Csak hát úgy néz ki, a vihar ide ért.
Nesze neked, szépséges Európa,
Téged is utolért, a vállság amerikai vihara.
Es a valsag vihara terjed, mint a pestis
Mindenki lop, ki csak teheti ezt is.
A lopas mar nem csak hogy nem bun
Hanem egy buszkeseg, ezt mesili Krun.
Kevesebb kavet am, kevesebbet iszok
Nem akarok jobban felebredni
A vilagban mar tul sok a piszok.
Becsukom szemem,
Fold ala dugom fejem,
Nem akarom latni a vilagot igy,
Mert megszakad a szivem.
Józsi, Laci, Zoli:-)))
De ha mindig homokba dugod a fejed,
Egy hülye vakond majd jól kinyomja a szemed.
Pedig a vakond aranyos és nem is durva,
Különben is ez nem is homok, hanem szúrós murva.
Attól, hogy én kevesebbet iszok,
A világban halmozódik a piszok.
Aztán meg mesélhet a Khon, meg a Grün
Én tudom, az ő világuknak is egyszer csak vége gyün:-)))
Na hol vagy mar Janoskam?
A Te rimeidet is szivesen hallanam.
Rad is rad fer egy kis vidamsag,
Gyerunk kosd mar fel a gatyad:-)))
Ne legyel mar ilyen kis szende mulya,
Azert mert az elet rovid es mostoha,
Csufold ki, rohogd szembe a halalt,
Es konyveld el, a sikert mit kivalt:-)))
It vagyok és ragyogok
László betyárnak irok.
Felhuztak a kötélel.
Jó német emelögépel.
Beültettek a székbe,
Kávét tettek elébem.
Lenyeltem a mérgeket,
Hogy ne fályonn a gépezet.
Jóasszony a konyhában,
Kavar már a lábosban.
Én meg játszom az eszem,
Itt a magyar soderen.
Na de sebaj, mondtták már
Lesz egy igysem jómadár.
Orvosok és okosok,
Igy biztattak mindazok.
Irhatnák még igy továb,
Holnapig még legaláb.
Inkáb viccre forditom,
Jobb az mind a fájdalom.
Igazad van Lacikám,
Vár a vörös bor reám.
A sok méreggel keverve,
Gyogyulást hoz lelkemre.
Józsi, Laci:-)))
Te vagy az Ember kit kamelok,
Vigyázzanak rád az Angyalok
Nem érhet Téged fájdalom,
Itt ezen az oldalon
Az orvosok és az okosok,
Kapják be, én tőlük nem fosok
Vidáman élem az életem
Mikor jól esik, akkor én vétkezem
Igazad van, nem gyötörhet fájdalom,
Nem befolyásol a sok majom,
Tesszük, amit tennünk kell,
Mi rendelkezünk a létünkel.
Sokan vannak kik ezt nem értik,
Próbálkoznak, s nagyon remélik,
Ezt a gamet megnyerik,
Csodálkoznak, mikor veszteségeiket könyvelik:-)))
Gyógyuljon is a lelked jóbarát,
Találtál egy cimborát.
Ki a bort, sört és a pálinkát is issza,
És soha sem tekintget vissza
Mi volt a szép, és mi volt a rossz,
Mi az, mit elvitt a gonosz.
Nem vezérli más csak a szeretet,
Még mindig hiszi, igazak az Emberek
Laci:-)))
Minden rimet, s poént mellőzve,
Ez lesz az oldalam, ékessége, legjobb verse.
Mikor össze fog a sok barát,
Rímre fogjuk a Jánoskát
Zoli barát lágy Tavasziszellő,
Új rímekkel, jer Te is elő.
Mutassuk meg ennek a rideg világnak
Azért születtünk, boldogak legyünk, és vidámak.
Jancsikám ezt elqurtam,
Józsikámnak olvastam.
Csipás volt a szemem még,
Mikor felkelt Laci bég.
Na de ettöl irhatsz még,
Poéták leszünk mi még.
Betyár bandát szervezünk
Laci lesz a vezérünk.:)))
Jozsikem, Te kis csipas beg
Hany eves vagy, hogy a mesekben hiszel meg?
Laci betyar tegnap ota talpon van,
Szolgalatban voltam, egyik kedvenc bankomban:-))))
A vezeri cimre nem vagyom
Inkabb megbirkozom az agyon
De nem am egy szalonnas madammal,
Szep magyar lannyal, max 80 kilossal:-))))))))
Fiuk Nektek aztan igy se jo, ugy se jo, sehogy se jo,
Ti sem tudjatok mar sokszor, hogy mi kene vagy mi lenne jo.
Oruljetek, hogy van, aki szeret es van aki mindig atolel,
Ne a meretekrol almodozzatok, hanem szeressetek es teljesitsetek.
A "szalonnas madamnak" lehet, hogy nincs is parja,
Talan a seggecskejen kicsit nagyra nott a0 parnacskaja,
De legalabb van mit fogni rajta, amire mar ahitva vagyik O is,
Utana meg horkolhatsz, mert kapsz puha parnat a fejed ala is.
Laci jo lesz vezernek am,
Szeme mindent eszre vesz, s lat.
O vagtat legelol a lovan majd,
Bal keziben bor, jobban meg a kard.
Jo nagyott huz a butykoson
Gyeplon rant egyett, s lova ketlabra alt,
Eldobja kulacsat, kihuzza kardjat.
Majd torkabol uvolti a tamadast.
Zsuzsi, Józsi, Laci, Zoli:-)))
Józsi nekem ne mondjad
A sorok mellé olvastad
Habár rám csaptad a haragot
Mégis Erzsi el patkolt.
A nayaka nincs ki tekerve
Gázcsappal lett tele a feje
Csak fájjon a te fejed tovább
Én mellőzök tölled minél korább...
Erzsi
Laci, Zoli, Józsi és a Múzsa,
Mindenki elmegy a pokolba!
Józsit, Te Laci! Kirugtad az ágyból,
Hiáda, szemére nem jött újra álom...
Pedig megpróbálta! Isten a tanum!
Ő az igazmondó vagabund!
Ezért is hivom eképpen,
Ha nem tenném, elfolyna a vérem...
Te Zoltán, Zoli, Te Zolika,
Úgy veszlek Téged mint "Puli"-ka...
Nem sértegetni akarlak ezzel,
De régi "valódat", ne add fel!
Erzsike, János:-)))
Mivan veletek Ti jó barátok?
Meghült a rim, a tudásotok?!
Én csak most kapok erőre,
Ha nem, ki visznek a tetőre...
A temető jobban hangzott volna,
Félek Józsitól, Ő kivánna a pokolba...
Laci Betyár, Te jó kujon,
Jó lenne Veled horgászni a parton...
Két kapás közben búsan elmerengnénk,
Pecázás helyett fognánk egy-egy fecskét.
Fecske, kecske, vagy vihogó menyecske,
Ha nem, hát a szivlapáttal ütünk telibe...:-)))
A rimmekért mindent meg kell tenni,
Még ha felelőségre fognak érte vonni.
József Attila most forog a sirban,
Barna szemeiben a tűz kivillan...
Ezt a verset én nem dedikálom,
Üzzenek által kerek e világon!
Igy névtelen legyek, de VAGYOK!
Éltem, láttam, s egyszer meghalok...
/Vagy jobbanmondva, feltámadok/...
Ahogy Neked tetszik Józsikám...
..Szép volt ,Jancsi.
Csak egy kicsit kancsi.
Kijöttél a formábol,
És ne irj már a halálrol:))
Tudom, tudom vétkeztem,
Hogy halálról irtam...
Ez legyen a szégyenem,
Amit eddig birtam...
János, Józsi:-)))
Vándor madarak
Itt a Tavasz-langyos Szellö,
Zoli gyerek szárnyra keltö.
Megnyitotta uj táblánkat,
Vándor magyar itt megálhat.
A vén sas már le is csapott,
Német kibitz is bejutott.
Cinegék még bobiskolnak,
Simogatás kell tolluknak.
Ébredgyetek jómadarak,
Vár a magyar tábla ujra.
Lesz itt ojan tollaszkodás
Világraszolló csipogás.
Csányi Józsi
A kert
Seneca is tudtta már,
A boldogság mivel jár.
Egy kert egy könyvtár,
Nekünk ez a fellegvár.
És réggeben a kinaiak,
Azt tartották boldogoknak,
Kik a kertben dolgozgatnak.
Istenünk is kertet ádott,
Édenbe teremté Ádámot.
Fáraok is kertészkedttek,
Sok szép kertet tervezgedttek.
Babiloni fügökertek,perzsa kertek,
Görög kertek következtek.
Theopfrastus kigondolta,
Mi is az a botanika.
Rómaiak ezt fojtatták,
Herkulánumban ránk hagyták.
Iszálám urak is rajongták,
Cordobába kertett hoztak.
Középkori kolostornak,
Belsö kertjei ragyogtak.
Reneszanszi villák mellet,
Pazar kertek ékeskedttek.
Barok kertek,angolkertek.
Napjainkig elkisértek.
Toronyházaink tetején,
Virágzik a sok szép növény.
A nadrág
Öreg betyár ,nagy ravasz,
Most hogy eljött a tavasz.
Házi bácsi kiskertjében,
Gatyát száritt a kötélen.
Nemis akármijen gatya,
Amerikábol hozta a gazda!
Kék nadrágnak hivják ottan,
Tehenész fiúkon pattan.
Szélben libegö nadrágok,
Megis bámulták a lányok!
Azt füllenté Laci betyár,
Hogy kinfeledé, száradgyon már.
Nézi szöke,nézi barna,
A nadrágnak nincs poczakja??
Nem jöttek rá ,hogy a Laci,
Hasa alatt hodozgati.
Képzelgették is magukban,
Hogy lógna a Laci ottan.
De csak az árva gatya libben,
Gazdája meg hortyog odaben.
Szalonnázot,Kalinkázott,
Kint feledé a nadrágot.
Véletlen volt,vagy huncutcság,
Döncse el a halgatóság.
Csányi József
Húsvét Vasárnap.
Húsvét vasárnapja elérkezett,
Lacibetyár szépen megteritett.
Mindenféle finomsággal, sonkával, tojással,
Saját sütésü, húsvéti kaláccsal.
Került az asztalra, újhagyma, paprika,
A zöldségek mellé, pálinka meg finom borocska.
Persze volt ott banán, narancs, szép piros alma,
Hogy meg adja a módját, piros kockás szalvéta.
Húsvét vasárnapja elérkezett,
Lacibetyár jó korán felébredt.
Éhes volt az eszemadta,
A sok finomságot, mind befalta.
Bodor László
Budapest. 2009-04-12
Szép Husvéti vasárnapot
Kezdé Laci ezta napot.
Isten áldgyon meg,Tégedet
Legyél mindég elégedet.
Rendszeretö,uriember,
Régimódi ,rendes ember.
Büszkle lehet fiad,lányod,
Ugy mind a sok jó barátod.
Legyen máma egy szép napod,
Boldogság,legyen a sorsod.
Családod és barátaid,
Veled leszünk még sokáig.
üdv.Józsi
Válasz
Ó te kedves Józsi gyerek,
A Föld gömbölyü nem csak kerek.
Szép szavaid, bókjaid, rám zúdultak, mint az ár,
Még a többiek azt hiszik:
Nem is én vagyok a vénbetyár.
Köszönöm, méltányló, kedves szavaid,
Bele adtál, Apait, Anyait
Nem vagyok én szebb, vagy jobb itt senkinél,
Egy vagyok a sok közül:
Ki egy életen át, kinlódva evickél.
Kivánom én is legyen egy csodálatosan, boldog napod.
Élvezzük mi mind együtt:
A Napot, ami az égen csak nekünk ragyog.
Csodáljuk a megújjuló, virágzó természet látványát,
Szeressük, kivánjuk örökké, apósunk leányát.
Bodor László
Budapest.2009-04-12
A tenger
Tengernyi könny az élet,
Valóság vagy szemlélet?
Örömkönnyek, fájó könnyek,
Izük mind a tenger víznek.
Gyermek álmunk tengerében
Ringatózunk a mesében.
Kezdö szavuk, szép magyarul,
Az Óprenciás tengeren túl.
Mesevilág gyöngy tengere
Betü tenger jön helyette.
És a sok könyv tengerében,
Megtanulunk úszni szépen.
Kalóz mesék, tűzvihara,
Gyermekkorunk édes nyara.
Moby Dickek, Robinsonok,
Lesznek az új tengerálmok.
Az idő tengerén haladva,
Rohanunk a nagy viharba.
Kamaszkornak hivják eztett,
Elénk tárja az életett.
Új tengerek vízén járunk,
A szerelem szigetét látjuk.
Meleg, napos, zöld tájakat,
Tündér arcú szép lányokat.
Lelkünk mégis nyughatattlan
Testünk forró égő katlan.
Ezer tenger víze sem jó,
Oltani csak csókkal való.
Eme tenger közepébe,
Jövünk rá a mélységére.
Arra hogy az élet véges,
Nem létezik örökmécses.
Továb visz az idők szele,
Felnőttkor tengerét lele.
Ez a tenger veszélyessebb,
De talán mégis a legszebb.
It már nem egyedül vagyunk,
Családért kell majd harcolnunk.
Szerelmünkért, gyermekünkért,
És egy bíztos jövöjükért.
Ha tudáson és szerencsén,
Átvészel e tenger vízén.
Akor újból hajózhatunk,
És mi újbol ketten vagyunk.
Csendes vízek tengerére,
Érkeztünk el ekor végre.
Alkonyat a láthatáron,
Nem forditunk a kormányon.
Viszanézünk mosolyogva,
Együtt voltunk, jó és roszba.
Közeledik utunk vége,
A világ tengere mélyébe.
Magányos lesz újból utunk,
A végtelen tengerébe futunk.
Elmerülünk végleg, csendben,
Egy könnycsepp egész tengerében.
Üdv. Józsi
&nbs | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
