Szeretnéd ha szeretnének,
Akác mézzel etetnének.
Megint kopasz fejjel jártál,
Temetöben jól megfáztál.



Józsikémnek kerek feje,
Böszmeséggel, van az tele.
Nyomja is a süketet,
Magyarázza az életet.

Ébredj testvér, más az élet,
Mint fejedben az elmélet.
Tényleg a temetőben jártam,
Nyitott szemmel sokat láttam.

Az, hogy közben jól megfáztam,
és magasra szökött a lázam.
Nem a kopasz fejem miatt volt,
Rossz hatásal volt rám, a sok holt!

Józsi Laci

Egy falusi kislány szerencséje…

Tizenhat lett a kis Terka

Férjhez menne, de szegény.

Pénz nélkül ki elvenné őt

A faluban nincs legény.

Faluszélen, kint a réten,

Szalmakazal, szénaboglya,

Elmondaná, ha beszélni tudna

Ügyes leány, a kis Terka.

Biztatgatja őt az anyja,

Megvár téged az a legény

Indulj pénzt keresni

Az élet az csak, ilyen kemény.

Szolgálatot keres a lány,-
   De nincs ajánló levele,
   Mint gömbölyű kerek fara
   S fehér-halmos szép melle.

"Fölvennélek, megbíználak
- Mond a jámbor tanácsos, -
De az ilyen levéltelen
Lányokkal nem tanácsos.

” Erre a lány, kimutatván
Vér-ingerlő szép csecsét,
Szól: "Itten van a levelem,-
De nincsen rajta még pecsét."

S fölemelvén pendelét is,
Addig, hol a szőrcsomó,-
Mondja: "Itt van a nyomó viasz,
S közibe jár a nyomó!"

Elkezdődött, egy karrier

Reggeltől estéig takarított

Városi ficsúr ha azt kívánta,

Szépen be is pucsított.

Eltelt két év talán három,

A kis Terka gyűjtögetett.

Haza megyek, gondolt egyet,

S tett követte, az ötletet.

Nagy lagzit tartott

 A gazdag Teréz és a János

Ott mulatott az egész falú

Meg a fél város.

 Kedves Rácz János.
Most rajtam röhög, ország, s város
Hidd el értelek, 
Bár kicsit féltelek,
Ilyenek a Keresztények?
Kegyetlenek, érzéstelenek?
Beszőnek mindent az érdekek!
Tudom, úgy hívják, kár öröm,
Ez nem az én "Kaukázusi"kréta köröm!
Csatákat időlegesen nyerhetsz,
Az ütközetben mégis vesztesz.
Most mosolyogsz, és talán nevetsz,
De mégis csak, Te leszel a vesztes!
Bodor László
Budapest. 2011.08.21