Weöres Sándor: Regélő 

 

Három görbe legényke, róka rege róka,

tojást lopott ebédre, róka rege róka,

lett belőle rántotta, róka rege róka,

a kutya lerántotta, róka rege róka.

 

Egyik szidta gazdáját, róka rege róka,

másik meg a fajtáját, róka rege róka,

harmadik az ükapját, róka rege róka,

hozzávágta kalapját, róka rege róka.

---

 

 Weöres Sándor: A kutya-tár

 

Harap-utca három alatt

megnyílott a kutya-tár,

síppal-dobbal megnyitotta

Kutyafülű Aladár.

Kutya-tár! kutya-tár!

Kutyafülű Aladár!

 

Húsz forintért tarka kutya,

tízért fehér kutya jár,

törzs-vevőknek 5 forintért

kapható a kutya már.

Kutya-tár! kutya-tár!

Kutyafülű Aladár!

---

 

 Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok 

 

Juli néni, Kati néni

- letye-petye-lepetye! -

üldögélnek a sarokba,

jár a nyelvük, mint a rokka

- letye-petye-lepetye! -

 

Bárki inge, rokolyája

- letye-petye-lepetye! -

lyukat vágnak közepébe,

kitűzik a ház elébe

- letye-petye-lepetye! -

---

 

Weöres Sándor: Haragosi 

 

Fut, robog a kicsi kocsi,

rajta ül a Hahargosi,

    din don diridongó.

Ha kiborul az a kocsi,

leröpül a Haragosi,

    din don diridongó.

 

Fut a havon a fakutya,

vele fut a retyerutya,

    din don diridongó.

Ha kiborul a fakutya,

lepotyog a retyerutya,

    din don diridongó.

---

 

 Weöres Sándor: Galagonya

 

Őszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya

ruhája.

Zúg a tüske,

szél szalad ide-oda,

reszket a galagonya magába.

Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:

lánnyá válik,

sírni kezd.

Őszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya

ruhája.

---

 

Weöres Sándor: Száncsengő 

 

Éj-mélyből fölzengő

- csing-ling-ling - száncsengő.

Száncsengő - csing-ling-ling -

tél csendjén halkan ring.

 

Földobban két nagy ló

- kop-kop-kop - nyolc patkó.

Nyolc patkó - kop-kop-kop -

csönd-zsákból hangot lop.

 

Szétmálló hangerdő

- csing-ling-ling - száncsengő.

Száncsengő - csing-ling-ling -

tél öblén távol ring.

---

 

Móra Ferenc: A cinege cipője 

 

Vége van a nyárnak,

hűvös szelek járnak,

nagy bánata van a

cinegemadárnak.

 

Szeretne elmenni,

ő is útra kelni.

De cipőt az árva

sehol se tud venni.

 

Kapkod fűhöz-fához,

szalad a vargához,

fűzfahegyen lakó

Varjú Varga Pálhoz.

 

Azt mondja a varga,

nem ér ő most arra,

mert ő most a csizmát

nagyuraknak varrja.

 

Darunak, gólyának,

a bölömbikának,

kár, kár, kár, nem ilyen

akárki fiának!

 

Daru is, gólya is,

a bölömbika is,

útra kelt azóta

a búbos banka is.

 

Csak a cingének

szomorú az ének:

nincsen cipőcskéje

máig se szegénynek.

 

Keresi-kutatja,

repül gallyrul gallyra:

"Kis cipőt, kis cipőt!" -

egyre csak azt hajtja.

---

 

Hónapsoroló

(magyar népköltés)

 

 Január elöl jár,

A nyomán február.

Március szántóvető,

Április nevettető.

Május szépen zöldellő,

Június nevelő,

Július érlelő,

Augusztus csépelő,

Szeptember gyümölcshozó,

Október borozó,

November télelő,

December pihenő.

---

 

Sarkady Sándor: Gólyahír 

 

- Mi szél hozott, kis futár?

- Nem szél hozott, napsugár.

- Kedves gazdád ki lehet?

- Fűnevelő kikelet.

- S mi a jó hír aranyom?

- Sárgulhat a kalapom!

- Jó a hír, jó a hír,

Isten hozott, gólyahír!

---

 

Csorba Piroska: Mesélj rólam

 

Mesélj anya,

milyen voltam,

amikor még kicsi voltam?

Az öledbe hogyan bújtam,

és tehozzád hogyan szóltam

amikor nem volt beszédem?

Honnan tudtad mit kívánok?

Megmutattam a kezemmel?

 

Mesélj rólam,

Hogy szerettél?

Engem is karodba vettél?

Meleg tejeddel etettél,

akárcsak a testvéremet?

Gyönyörködtél akkor bennem,

úgy neveztél: kicsi lelkem?

 

És amikor

még nem voltam,

a hasadban rugdalóztam,

tudtad-e, hogy milyen leszek,

milyen szépen énekelek?

Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?

 

Mesélj anya!

Mesélj rólam.

milyen lettem, amikor már

megszülettem?

Sokat sírtam, vagy nevettem?

Tényleg nem volt egy fogam sem?

- Ha én nem lettem volna,

akkor is szerettél volna?

---

 

 Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér

 

Búzát vittem a malomba,

hej, de régen volt,

amikor még a Küküllőn

malom duruzsolt.

 

Megőröltem a búzámat,

lisztje, mint a hó,

Örült neki a ház népe,

kivált nagyanyó.

 

Sütött is az új búzából

olyan kenyeret,

illatára odagyűltek

mind a gyerekek.

 

Azóta is azt kívánom:

legyen a világ

olyan, mint a búza közt

a kék búzavirág.

 

Mindenkinek jusson bőven

illatos-fehér,

ropogósra sütött, foszlós

nagyanyó-kenyér!

---

 

 Osvát Erzsébet: Mennyi apró télapó 

 

Hull a hó,

hull a hó,

mennyi apró télapó!

Igaziak, elevenek,

izgő-mozgó hóemberek.

Nagykabátjuk csupa hó.

Honnan e sok télapó?

Kik ezek,

Mik ezek

az apróka

Télapóka - emberek?

Óvodások mennek

sorba,

záporozó, habos

hóban.

---

 

Szepesi Attila: Télapó éneke

 

 Hipp-hopp fut a szán,

siklik szaporán.

Dobrokol a havon

szélvész paripán.

 

Hejhó ügyesen

vágtat tüzesen,

húzza a teli szánt

fénylő hegyeken.

 

Hipp-hopp fut a szán

villám-paripán,

végtelen utakon

dobban szaporán.

---

 

 Újévi kívánságok (népköltés)

 

Adjék Isten minden jót,

öt-hat tyúkot, jó tojót!

Hízott disznót, sok hurkát,

tele pincét, kamarát,

sonkát, kolbászt, szalonnát,

gond ne bántsa a gazdát!

Adjék Isten szép vetést,

rengő-ringó jó termést,

békesség és szeretet

töltse meg a szívetek

ebben az új évben!

---

 

 Tamkó Sirató Károly: Törpetánc

 

 Fenn a hegyen,

körbe-körbe,

Tűztáncot jár

három törpe.

 

Rátiporva

kőre, rögre,

azt huhogják

megpörögve:

 

Hipp,-hopp,

hepe,-hupa,

avar,-muhar,

jaj, de puha!

 

Zeng a daluk

mindörökre,

Törpe bögre,

görbe bögre.

---

 

Enyedi György: A vonat

 

Si-ha-ha-ha,

Fut a vonat,

repíti az

utasokat.

Ha hegynek megy,

a kerekek

ezt suttogják:

"Se-gít-se-tek!"

Ám ha völgyben

vígan szalad,

füstje keskeny

ezüstszalag.

S ha a völgyet

már megunta,

besurran az

alagútba!

---

 

Janicsák István: Este

 

Este, ha éj szele

száll a tavon,

Ülnek a békák,

hallgatagon.

Nézik a holdat,

az égi csodát,

Tőle remélnek

több vacsorát.

---

 

A.A. Milne: Hatévesek lettünk

 

 Egyesztendős voltam,

épphogy elindultam.

Aztán kettő lettem,

épp, hogy megszülettem.

Hároméves lettem,

én voltam? Nem értem.

Négyesztendős múltam,

s nem volt semmi múltam.

Évem száma öt lett,

nem volt bennem ötlet.

De most, hatéves vagyok,

és okos vagyok nagyon, nagyon,

így azt hiszem, ezt a kort már

soha-soha el nem hagyom!

---

 

Fecske Csaba: Pici versben pici pék

 

Volt egyszer

egy pici pék,

Keze-lába

pici még.

 

Két szeme két

pici lék,

Fülei is

picikék,

Szétálltak egy

picikét.

 

Sütött ez a

pici pék

kenyeret, de

picikét.

Azért sütött

picikét

mert a nagyhoz

pici még!

---

 

Móricz Zsigmond: A török és a tehenek

 

Volt egy török, Mehemed,

sose látott tehenet.

Nem is tudta Mehemed

milyenek a tehenek.

 

Egyszer aztán Mehemed

lát egy csomó tehenet.

Csudálkozik Mehemed,

"Ilyenek a tehenek?"

 

Én vagyok a Mehemed,

Mi vagyunk a tehenek.

Számlálgatja Mehemed,

Hány félék a tehenek.

 

Meg is számol Mehemed

három féle tehenet:

fehéret, feketét, tarkát,

Meg ne fogd a tehén farkát!

 

Nem tudta ezt Mehemed,

S felrúgták a tehenek!

---

 

Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny

 

Háp háp, háp,

jönnek a kacsák,

hű, de éhes,

hű, de szomjas

ez a társaság!

 

Bú, bú, bú,

boci szomorú,

de hogy feszít

tyúkjai közt a kukurikú.

 

Röf, röf, röf,

Orra sárba döf,

Sonkalábán

Kucu-néni

fürödni döcög.

 

Bú, röf, háp,

sípok, trombiták.

Víg zenével

így köszönt e

díszes társaság.

---

 

Janicsák István: Vágta

 

Csattog a patkó a vén betonon,

vad lovam vágtat

az utcasoron.

Pattan a szikra a körme alatt,

néznek a népek,

amerre halad.

Vágtat a vágtat a büszke lovam,

lábain színezüst

patkója van.

Röppen a szélben a büszke sörény,

trappol a pejkó

az utca kövén.

---

 

Tamkó Sirató Károly: Mondjam még?

 

Volt egy dongó,

meg egy légy,

tovább is van,

mondjam még?

- Mondjad!

 

Volt egy molnár,

meg egy pék,

tovább is van,

mondjam még?

- Mondjad!

 

Volt egy asztal,

meg egy szék,

tovább is van,

mondjam még?

- Mondjad!

 

Volt egy kantár,

meg egy fék,

tovább is van,

mondjam még?

- Mondjad!

 

Ha neked ez

nem elég,

öleld meg a

kemencét!

Bumm!

 

---

Csoóri Sándor: Csetneki

 

Hosszú nyakú

Csetneki

sánta lovát csetleti,

csetleti,

botlatja,

lódoktorhoz vontatja.

 

Kóc a kötőfék,

szakad szét,

püff neki!

Sárba csöppen Csetneki.

---

 

Nemes Nagy Ágnes: Láttam, láttam

 

Láttam, láttam lappantyút!

Éjszaka, erdőn meglestem,

róka-vadásszal kettesben.

 

Nem volt ottan lámpa, se ház,

mentünk: én meg a rókavadász,

akkor az égen, fekete égen

valami röppent még feketébben,

valami röppent: lappantyú!

Két szeme lángja, két pici lámpa,

gurgula-hangja úszik utána.

 

Ketten láttuk, senki más,

ketten: én meg a róka-vadász.

---

Enyedi György: A hóember

 

 Fekete szén a szemem,

szép sudár a termetem,

orrom répa, nagy darab,

a fejemen vaskalap.

 

Szám is van, fülemig ér,

hónom alatt seprűnyél,

s hósubámon - még ilyet!

kilenc apró gomb fityeg.

 

Ág hegyéről csöpp veréb

szállt a vállamra elébb:

arra volt kíváncsi tán,

hogyan szelel a pipám?

---

 

 Weöres Sándor: Medve-nóta

 

Kinn voltam a rengeteg erdőn,

Medvét láttam kúszni a lejtőn,

Tíz körömmel másztam a fára,

Megszökött a medve vacsorája.

 

Lompos medve brummogva ballag:

"Mászni könnyű ilyen fiatalnak!

Mennyi szégyen ér most vénkoromba,

Kulloghatok éhesen odumba."

---

 

Móra Ferenc: A csókai csóka

 

Csókai csókának

Mi jutott eszébe?

Föl szeretett volna

Öltözni fehérbe.

Unta szegény jámbor,

Hogy ő télen-nyáron,

Örökkön-örökké

Feketében járjon.

 

Ahogy így tűnődik

Ághegyen a csóka,

Arra ballag éppen

Csalavér, a róka.

Attól kér tanácsot,

Mit kellene tenni,

Hófehér galambbá

Hogy kellene lenni.

 

"Nincsen annál könnyebb -

Neveti a róka -

Fürödj meg a hóban,

Te fekete csóka!

Olyan fehér galamb

Lesz rögtön belőled,

Hogy magam sem tudom,

Mit higgyek felőled."

 

Nagyeszű rókának

Szót fogad a csóka,

Nagy vigan leugrik

Az ágról a hóba.

Az orra hegye se

Látszik ki belőle,

Kérdi is a rókát,

Mit hisz most felőle?

 

"Azt hiszem, galamb vagy" -

Csípte meg a róka,

S csapott nagy ozsonnát

Belőle a hóba.

Róka csípte csóka,

Csóka csípte róka -

Így lett fehér galamb

A csókai csóka.

---

 

Enyedi György: Mi lesz ebédre?

 

Vajon mi lesz ebédre? -

tűnődik az egérke.

Ugyan, milyen jó falat

lapul a fedő alatt?

Uccu! Lábujjhegyre áll,

a fazékra kandikál,

s képen törli úgy a gőz,

hogy prüszkölni alig győz.

Nohát - dünnyög szegényke -

ilyet főzni ebédre!

---

 

Csukás István: Dalocska

 

 Csengő szól: gingalló,

röppenj már pillangó!

Pillangó messze jár,

volt-nincs nyár, vége már.

Züm-züm-züm, zúg a szél,

táncol a falevél,

züm-züm-züm, ez a szél!

Egy reggel itt a tél.

---

 

Fésüs Éva: Békanóta

 

Békakirály papucsának

elveszett a párja,

nézi erre, nézi arra,

seholse találja.

 

Kereste a

gyereke,

ebihalak

serege,

egy se lelte,

úgy elnyelte

fekete tó

feneke!

 

Szalajtották a kis gyíkot,

nézze meg az árkot,

keresték a náderdőben

szitakötő lányok.

 

Kereste a

gyereke,

ebihalak

serege,

egy se lelte,

úgy elnyelte

fekete tó

feneke!

 

Nem találják a papucsot

sehol a világon,

ezért ugrál békakirály

ma is mezítlábon!

 

Kereste a

gyereke,

ebihalak

serege,

egy se lelte,

úgy elnyelte

fekete tó

feneke!

 Brekeke!...

---

 

Móra Ferenc: Zengő ABC

 

Aranyalma ághegyen.

Bari bég a zöld gyepen.

Cirmos cica egerész.

Csengő csikó heverész.

Dongó darázs döngicsél.

Esik eső, fúj a szél.

Füsti fecske ficsereg.

Gerle, galamb kesereg.

Gyom között gyors gyík szalad.

Harmatos hajnal hasad.

Itt van már a zivatar!

Jó az anya, jót akar.

Kivirít a kikelet.

Leveles lesz a liget.

Lyukas fazék fekete.

Mese, mese, meskete...

Nádat a szél legyezi.

Nyúl a fülét hegyezi.

Orgonafán méhike.

Összerezzen őzike.

Patakparton pipitér.

Róka szava kicsit ér.

Susog a sok sasmadár.

Szilvafára szarka száll.

Tücsök tarlón hegedül.

Tyúk az árkon átrepül.

Uccu, csípd meg, hóha, hó!

Ürgét fogott a Sajó.

Vércse vijjog délelőtt.

Zörgetik a vasfedőt.

Zsindelyezik a tetőt.

---

 

Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én

 

Kicsi vagyok én,

majd megnövök én,

mint a tüdő a fazékból

kidagadok én.

 

Kicsi vagyok én,

majd megnövök én,

apámnál is, anyámnál is

nagyobb leszek én.

 

Kicsi vagyok én,

erős leszek én,

világ minden óriását

földhöz vágom én.

 

Kicsi vagyok én,

bátor leszek én,

óriások palotáját

elfoglalom én.

 

Kicsi vagyok én,

nagy hős leszek én,

aranyszobát adok minden

testvéremnek én.

 

Kicsi vagyok én,

boldog leszek én,

én leszek a legjobb ember

a föld kerekén!

---

 

Enyedi György: Hol az olló?

 

- Komámasszony, hol az olló?

- Imént kérte el a holló.

Gyolcsinget varr az urának,

fodros kötényt a hugának,

posztóujjast a fiának,

hálósipkát az ipának,

bársonymellényt a napának

s rakottszoknyát - jómagának.

El is készül egykettőre -

mához három esztendőre.

 

---